Csak most csak nálunk

Heti Menü
Heti Menü

Hónap whiskyje

Macallan Amber

Macallan Amber

100%-ig sherry hordóban érlelt, 100%-ig természetes szín, 100% Macallan! Amber – Borostyán: kezdetben virágos … tovább>

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülj a programokról!

le szeretnék iratkozni>

Fiktív Kult

Galilei két ujját is kiállították

Galileo Galilei két ujját - amelyeket a holttestről a XVIII. században távolítottak el - állította ki a firenzei Tudománytörténeti Múzeum abból az alkalomból, hogy az itáliai csillagász nevét vette fel.

A Galileo Múzeum kétéves rekonstrukció után kedden nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Tavaly az intézmény igazgatója bejelentette, hogy egy árverésen bukkant fel Galileo jobb kezének nagy-, valamint középső ujja. A kiállítás most az asztronómus fogát is bemutatja. A látogatók a testrelikviák mellett megtekinthetik a Galilei által tervezett és konstruált műszereket, beleértve azokat a lencséket, amelyek segítségével a Jupiter holdjait fedezte fel. Galileo Galilei az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben. 1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált. 1594-ben szabadalmaztatta a vízemelő gépét, és - egyes források szerint - feltalálta a mikroszkópot. 1610. január 7-én fedezett fel a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót, pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie. Kezdeti csillagászati megfigyeléseit a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök) című rövid értekezésében hozta nyilvánosságra 1610 márciusában.Galilei elsőként észlelte a Szaturnusz gyűrűit, de rajzain a gyűrűt a bolygó mellett két szemközti oldalon álló holdként ábrázolta.

 

Galilei lejegyezte, hogy a Vénusz rengeteg fázisban hasonlít a Holdra, ezek a megfigyelések igazolták, hogy a bolygó a Nap körül kering és ez erős érv volt a heliocentrikus világkép mellett. Az elsők között figyelte meg a napfoltokat. Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon. Távcsövével megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút csillagok sokaságából áll, és azonosított sok más csillagot. 1612-ben felfedezte a Neptunuszt, de nem jött rá, hogy az egy bolygó. Az inkvizíció 1633-ban fogta perbe eretnekség vádjával. Galilei ítélete, aki kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, életfogytiglani házi őrizet volt. 1642 január 8-án hunyt el természetes halállal, földi maradványait a firenzei Szent Kereszt-templom kriptájában helyezték el végső nyugalomra.

 

 

« vissza az előző oldalra